Szerelmes pillantások és színkavalkád – Így választ párt a kaméleon
Amikor az ember randizni indul, rendbe rakja a frizuráját, kifényesíti a cipőjét, és próbál valami szellemeset kitalálni. Amikor viszont a kaméleon randizik, egy teljes színrobbanást rendez, amit egy diszkólámpa is megirigyelne. Nála a szerelem nem halk sóhajokkal kezdődik, hanem harsány színkódokkal.
A kaméleon udvarlása nem kis dolog: ha egy hím meglát egy vonzó nőstényt, villámgyorsan magára ölti legélénkebb, legszebb színeit, mintha csak azt mondaná: „Nézd, mennyire klassz vagyok, kicsim!” Élénk zöldek, vibráló sárgák és rikító narancssárgák keverednek egyetlen bőrön. A nőstény persze nem dől be csak úgy. Ő kritikus szemmel vizsgálja az udvarlót: elég erős? Elég egészséges? Elég… menő?
Ha a nőstény hajlandóságot mutat, akkor csendes bólogatás helyett általában színnel válaszol: barátságos, élénkebb árnyalatokra vált. Ha viszont nem érdekli a hím, fekete vagy sötétszürke árnyalatot ölt, ami egyértelműen azt jelzi: „Nem, köszi, ma inkább egyedül vagyok.” A hím ilyenkor jobb, ha nem erőlteti a dolgot, mert a kaméleonlányok nem cicóznak, és egy harapással lerendezhetik a tolakodókat.
A párválasztásnál fontos szerepet kap a méret is. Egy termetes, jól táplált hím nagyobb eséllyel talál magának párt, mint egy szerényebb méretű vetélytárs. Ezért aztán a kaméleonok időnként még „felfújják” magukat, hogy nagyobbnak tűnjenek – igazi kis természetes showműsor az egész.
És ne gondoljuk, hogy egy sikeres kaméleonrandi csendes és nyugodt. Ó, nem! A hímek versenyeznek egymással, ha kell, színpárbajt vívnak: ki tud fényesebben, gyorsabban színt váltani? Ha ez sem dönt, akkor jönnek a közelharcok – de a legtöbb esetben már a színpompás bemutató alapján eldől, ki lesz a győztes.
Így lesz a kaméleonvilágban egy egyszerű találkozásból színes, vibráló, már-már operaházat idéző előadás. Szerelem, büszkeség, és egy csipetnyi dráma – egyetlen szempillantás (és színvillanás) alatt!
