A kaméleon és a pánikba esett gazdi: avagy amikor a természet rémisztőbb, mint kellene
A kaméleon titokzatos világa és a gazdik rémálma
A hüllők csodás lények, de aki kaméleont tart, annak különösen fel kell készülnie a váratlan fordulatokra. Ezek az apró, színváltó teremtmények nemcsak a rejtőzködés mesterei, hanem olyan trükkökkel is rendelkeznek, amelyek képesek egy mit sem sejtő gazdát halálra rémiszteni. Valószínűleg minden egzotikus állattartónak van egy ismerőse, aki egyszer már a teljes kétségbeesés szélén állt, mert azt hitte, kedvence beteg, pedig csak vedlik a kaméleon. A párduckaméleon esetében ez a folyamat még látványosabb és kissé horrorisztikusabb is, hiszen darabokban válik le róluk a régi bőr, mintha valami filmes trükköt néznénk. És itt kezdődik a bonyodalom.
Vedlik a kaméleon – vagy a gazdi kap infarktust?
Egy szegény ismerősöm nemrég kétségbeesve hívott fel: "Baj van, a kaméleonom hámlik, biztos beteg!" A drámai hangnem, az érzelmi túlfűtöttség és az, hogy már állatorvost keresett neki, mutatta, hogy itt egy igazán komoly félreértésről van szó. A párduckaméleon (és úgy általában minden kaméleon) időnként vedlik, hogy megszabaduljon elhasználódott bőrrétegétől. Ez teljesen természetes folyamat, ám a gazdik számára elsőre úgy nézhet ki, mintha a kis kedvencük egy biológiai horrorműsor szereplője lenne. A bőr cafatokban lóg, az állat furán mozog, vakarja magát, és néha úgy fest, mint egy múmia. A legrosszabb esetben a tulajdonos már temetési beszédet ír, mire rájön, hogy a vedlés csak egy újabb epizód a kaméleon életében, és nem egy vészhelyzet.
A kaméleont nem kell új bőrgyógyászhoz vinni
Minden állattartónak érdemes megismernie a kedvence természetes folyamatait, hogy elkerülje a felesleges pánikot. A sisakos kaméleon és más kaméleonfajták vedlése teljesen normális, és amíg az állat aktív, eszik és nem mutatja betegség jeleit, nincs miért aggódni. Az igazán elkötelezett gazdák persze szeretnének segíteni, és előfordul, hogy óvatosan megpróbálják lehúzni a vedlő bőrt – na, ez az, amit TILOS csinálni. A kaméleon nem egy öreg falfesték, amit kapargatni kell, hanem egy lény, amelynek megvan a saját ritmusa. Egy kis extra párásítás, megfelelő táplálkozás és némi türelem segít abban, hogy az új bőrréteg gond nélkül kialakuljon, és a szegény ismerősöm legközelebb ne kapjon szívrohamot, amikor vedlik a kaméleon.